logó tervezés

A kortalan Hunyadi László

A kortalan Hunyadi László

Nyári Zoltán, Rálik Szilvia, Hunyadi László, OperaházErkel operája a 21. században

Hatalmas ceremóniával indult az idei évad az Operában. Ez alkalomból Erkel hat éve nem játszott, újjávarázsolt Hunyadi László című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata. A Szűcs Gábor rendező által színpadra állított alkotás azonban nem csak az új operaévet nyitotta meg: úgy tűnik, az előadással új korszak is kezdődött a magyar kultúrában.
 
Hatalmas ceremóniával indult az idei évad az Operában. Ez alkalomból Erkel hat éve nem játszott, újjávarázsolt Hunyadi László című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata. A Szűcs Gábor rendező által színpadra állított alkotás azonban nem csak az új operaévet nyitotta meg: úgy tűnik, az előadással új korszak is kezdődött a magyar kultúrában.
Magyar Állami Operaház, Hunyadi László, szabadtér, premier, kivetítőMár az előző napi főpróba, a „nulladik” előadás is teltházas volt, amelyre a határon túli magyarságot hívták, a premier estéjén azonban nem túlzás azt állítani, hogy az egész ország ünnepelt. Évtizedek óta először sugárzott főműsor időben operát a Magyar Televízió, ráadásul azt a nemzeti identitást is jelentő Hunyadi Lászlót, amely az első igazi magyar operánk. Az Operaház történetében először a premier egy szabadtéri koncertélményt is nyújtott, mert az Andrássy úton elhelyezett székeknek köszönhetően legalább ezerkétszáz ember élvezhette kivetítőn a palotában folyó előadást. Kívül és belül együtt lélegzett, együtt tapsolt, együtt örült és pisszenés nélkül együtt hallgatta a tömeg a Hunyadi Lászlót. Aki ott volt és átélhette ezt, megbizonyosodhatott róla: az embereknek igenis szüksége van a magas kultúrára, nem ők tehetnek arról, ha sokszor a médiából szennyet zúdítanak rá…
Ez az este különleges és példaértékű volt. 
 
Szűcs Gábor, Libor Katalin, Kárpáti Enikő, Kováts Gergely CsanádAz először 1844-ben színpadra vitt mű cselekménye nem túl szívderítő: az örökké kétfelé húzó, egyetértésre a haza érdekében sem képes magyar mentalitást ábrázolja, ahol a nemzeti hős, nagy törökverő Hunyadi János sarját, Lászlót egy hatalomra éhes magyar főúr ártatlanul kivégezteti. Ókovács Szilveszter, az Operaház megbízott igazgatója szerint az opera mégis pozitív üzenetet hordoz, amit Erkel elsősorban zenei kifejezőeszközökkel érzékeltet: László halála, bár gonosz ármánykodás eredménye, Hunyadi Mátyás trónra kerülését, Magyarország virágzását készítette elő.
Az opera igazi jelentőségét azonban nem elsősorban pesszimistán vagy optimistán értelmezhető cselekménye adja, hanem az a sajátos magyaros-verbunkos dallamvilág és reformkori báj, ami semmi máshoz nem hasonlítható.
Amikor Szűcs Gábor a Hunyadi László rendezéséhez látott, a mű cselekménye és az opera megírásának ideje miatt már eleve két korszakot kellett valamilyen módon bemutatnia, megelevenítenie. Hiszen nekünk Erkel kora, a reformkor és romantika már ugyanúgy történelem, ahogy a Hunyadiaké. Emellett azonban eleget szeretett volna tenni a mai kor igényeinek, ízlésének is: a Hunyadit egy modern, a 21. század technikai lehetőségeire építő, fiatalokhoz is szóló, mai darabként színpadra állítani. Ezt a három idősíkot végül úgy sikerült ötvöznie, hogy a már említett történelmi dimenziók meghagyásával túl is lépett az idő korlátain: a Hunyadit egy minden időkre érvényes, egyetemes, szimbolikus alkotássá emelte.
A Magyar Állami Operaház férfikaraRendezésében az opera kezdő jelenete, majd ehhez kapcsolt digitális képsora valóságosan is egy időutazást sejtet. Időt is és utazást is, hiszen az opera szereplői egy óceánjáró fedélzetén (lsd. az idő tengerén) utaznak, mégpedig az opera cselekményéhez kapcsolódó szimbólumokat (kulcsok, gyűrű, pallos, korona, kard stb.) cipelve bőröndjeikben. (Ez a megoldás felhívja a figyelmet az opera rendezésének szimbolikus, egyetemes dimenziójára is, rögtön a darab elején). Majd az óceánjárón való utazás szimbolikáját egy még erőteljesebb képben látjuk viszont, ám az időutazáshoz a Hunyadiak címerét is kapcsolva. A hajó fedélzete fölött egy repülőgép tűnik föl, s ahogy egyre közelebb száll a nézők soraihoz a vásznon, nagyon szép koreográfiával átalakul fekete hollóvá, amely hatalmas szárnycsapásokkal repül vissza, a múltba. Mikor megállapodik, nem más lesz belőle, mint a Hunyadiak címerállata, csőrében a gyűrűvel.
 
A rendezésben különös jelentőséget kapnak az öltözetek is. Kárpáti Enikő jelmezei szorosan kapcsolódnak ehhez a többdimenziós és szimbolikus kifejezésmódhoz, ugyanis a szereplők részint stilizált reformkori, részint stilizált reneszánsz öltözeteket hordanak, de ezek sem korhű kosztümök, hanem elsősorban azt a szimbólumot, vagy emblémát hivatottak megjeleníteni, amit az adott szereplő hordoz. Például a menyasszony Gara Mária esküvői ruhája sokkal inkább egy mai, modern menyasszonyi ruha, mint egy XV. századi viselet, a Habsburg V. László király pedig Ferenc József-féle piros sávos pantallóval fejezi ki a mindenkori (és egyben Erkel korabeli) idegen uralmat.
Kiss B. Attila, Hunyadi LászlóHunyadi László ruhája még izgalmasabb jelentésrétegeket sűrít magába: kékes-fekete kabátjának szabásvonala emlékeztet magára a hollóra is, családjuk címerére, emellett pedig árnyalatokban, nagyon finoman, de mégis észrevehetően korunk bőrdzsekis, jobboldali fiataljainak öltözékére is. Vele szemben Cillei nagyon sötét méregzöld kabátot visel, tányérsapkával, aminek szabása szintén, inkább csak a tudatalattinkra hatva, de a szovjet korszak diktátorait idézi. Szilágyi Erzsébet gyászfekete ruhája egyfelől megelőlegezi fiának elvesztését, másfelől holló-feketéje illik a Hunyadi-családhoz.
A letisztult szimbolikus rendezéshez, jelmezhez kapcsolódik a minimál-díszlet is, amit nagyszerűen egészít ki a fényekkel való játék: két paraván és a fények segítségével tudjuk mindig, szabadtéren, templomban vagy a palotában vagyunk-e épp. Hatalmas, gótikus ablakok tárulnak, amelyen nem csak az aktuális napszak fényeit láthatjuk a térbe hatolni, hanem a kinti világ időjárását is. Ez azért fontos, mert az égbolt változásai: a derült, szelíd, napfényes idő, a derengő hajnal, vagy a vad vihar, süvítő szél mind-mind alátámasztja, felerősíti a szereplők épp aktuális lelkiállapotát is.
 
Cser Krisztián operaénekes, Cillei Ulrik szerepében,  Hunyadi LászlóAz általam látott, második szereposztásban emlékezetes alakítást nyújtott az V. Lászlót alakító Nyári Zoltán: hitelesen tolmácsolta az elsősorban a szerelemmel foglalkozó, befolyásolható uralkodó alakját. „Hosszú az éj... Én, rabja képzeletnek” című első felvonásbeli áriája őszinte, tiszta érzelmeket jelenített meg bensőséges hangulatú, szerelmes, epedő önvallomásként. A művész időnként szándékosan elfátyolosodó, elcsukló, megremegő hangjával rendkívül plasztikusan ábrázolta a király bensőjében dúló érzelmeket. A manapság divatos megoldás, hogy a szereplők a nézők között masírozzanak, a király Cilleivel közös jelenetében odaillő volt. Azáltal, hogy mindketten kiléptek a színpad „szűkösebb” világából és egymással párhuzamosan mozogtak a nézőtéren, vertikálisan a színpad felé, saját, itt lényegében egyenrangúnak tűnő hatalmukat fitogtatták, hiszen kiterjesztették a külső térre, szinte a közönségre is, amit átfogva, uralmuk alá vontak. Az, hogy egymás tükörképeként mozogtak, egyfelől alátámasztotta a király állítását, hogy Cilleit testvéreként szereti, a fiatal, tapasztalatlan uralkodót pedig azonos súlyúnak mutatta, mint az idősebb, magát már szinte a jövendőbeli királynak képzelő Cilleit. Cser Krisztiánra osztani az intrikus Cillei Ulrik szerepét telitalálat volt. Szőke, termetes, erőteljes alakja egy idegen, német lovag képét idézi fel a közönségben, és magas, széles homlokú arckaraktere is egy okos, ravasz cselszövőt mutat, akit szenvedélye és hatalomra törő lendülete mégis óvatlanná tesz. Hitelesen formálta mind gesztusaival, mind visszafojtott vagy diadalittasan áradó hangjával a gonosz ármánykodót. Vicces, ahogy meggyilkolásakor literszámra borítja el a művér a színpadot, és egy hajszálon múlik, hogy lecsorogjon a vér a zenekari árokba is…
Kiss B. Attila, Kriszta Kinga, Hunyadi László, Gara MáriaRálik Szilvia Szilágyi Erzsébet szerepében is a tőle megszokott ragyogó technikával és hanggal, magabiztos átéléssel énekelt. A végsőkig tudta fokozni a drámai feszültséget, ahogy fia elvesztéséért aggódott, a záró jelenetben pedig vele együtt az utolsó pillanatig remélhettük a csodát, a király kegyelmét. A Gara Mária szerepét éneklő Kriszta Kinga ezen az előadáson a közönség kedvence volt: áriáit minden alkalommal hatalmas tapsviharral jutalmazták. Nem túl erőteljes szopránja, pontos, kifogástalan éneklése, királylányos megjelenése illet a fiatal, kissé sematikus szép és jó szerelmes lány, menyasszony képéhez – ám én mégis a többi énekessel harmonizáló, nagyobb volumenű, csillogóbb, az Operaházat jobban betöltő hangot szívesebben hallgattam volna. Bretz Gábor tökéletesen: vérfagyasztóan, kérlelhetetlenül alakította a szívtelen, jéghideg, semmitől vissza nem riadó Gara nádor szerepét. A címszerepet játszó Kiss B. Attila amennyire csak lehet, szerencsére igyekezett Hunyadiban elsősorban a komoly államférfit, s nem a hősszerelmest megformálni, annak ellenére, hogy az opera cselekménye voltaképpen Hunyadi menyegzőjét, s a szerelmét állítja a középpontba. Hiszen a király Mária iránti reménytelen szerelme lesz az a belső motiváció, ami miatt engedni fog Gara nádor ármánykodásának, s az égi jel ellenére jóváhagyja Hunyadi László lefejezését is.
Végezetül szólnunk kell az operába ékelt táncjelenetről, a „Palotásról” is. Ahogy azt Kováts Gergely Csanád koreográfus nyilatkozta: a táncművészek egy stilizált palotást adtak elő, amely a táncfajtára jellemző kötelező jegyeken kívül a magyar néptánc több jellegzetes elemét is ötvözte: méghozzá balettcipőben! Nekem nagyon tetszett: meggyőző, élő, eredeti, tartalmas, az eredeti palotásnál gazdagabb, a magyaros jelleget még szebben hangsúlyozó volt ez a koreográfia.
Szűcs Gábor 2012-es Hunyadi László rendezése összességében egy modern, egységes, minden részletében tudatos, átgondolt művészeti alkotás, amely egyszerű, letisztult eszközökkel és formában hozza közel korunk emberéhez Erkel Ferenc operáját.
 
Édes Borbála
/Fotók: Magyar Állami Operaház/

Kapcsolódó cikk:

Operaidő >> Interjú Cser Krisztián operaénekessel

 

Olvasónk írta :)

Gyerekkoromban én is láttam a Hunyadi László operát, bérletünk volt éveken keresztül, és nagyon rossz élményeim maradtak, mivel a szegény Hunyadi Lászlóra 4x sújtott le a pallos és ezt igazságtalannak tartottam, egyébként ez az opera bérletesedi súlyos csapás volt gyermekkori intellektuális fejlődésemre, mivel sikerült teljesen megutáltatni velem a zenét és csak serdülő ifjúságom hajnalán a Beatles, Bee Gees, Illés és Omega zenekarok adták vissza a reményt, hogy fogok még Bartókot is élvezve hallgatni valamikor az életben. És így is történt. Cikkedet olvasva kedvet kaptam, hogy 40 év múltával újból felkeressem az Operaházat és meghallgassam és nézzem, mondjuk a Hunyadi László című operát. Köszönöm. /Merza Gábor/ 

Szerkesztő