logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Anyegin az Operában

Anyegin az Operában

Anyegin, Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Balett, John Cranko, CsajkovszkijHazánkban John Cranko világhírű koreográfiája

Novemberben és márciusban a Magyar Állami Operaházban láthatjuk Csajkovszkij Anyegin című balettjét a világhírű John Cranko koreográfiájával a Magyar Nemzeti Balett előadásában. A főszerepet Aliya Tanykpayeva / Radinya Dace és Oláh Zoltán / Liebich Roland táncművészek táncolják. A Thomas Mika által tervezett díszlettel készült darab budapesti bemutatása a hazai balettdiplomácia nagy teljesítménye, hiszen a világon csak néhány társulat kapta meg a jogot a mű előadásához. 

Anyegin 2012, Magyar Állami Operaház, John Cranko, Apáti Bence, Aliya TanykpayevaNovember 3-án nagy sikerrel mutatta be a Magyar Állami Operaház Csajkovszkij Anyegin című balettjét, amelyet novemberben és márciusban még számos előadás követ. Az 1927-es születésű, Dél-Afrikai származású John Cranko koreográfiáját 1965 áprilisában mutatta be először a Stuttgart Ballet, ahogyan két évvel később a szerző által átdolgozott változatot is. A Puskin verses regénye alapján készült táncszínpadi művet, csakúgy, mint Cranko egyéb munkáit a legnagyobb presztízsű nemzetközi színpadok – mint például a New York-i Metropolitan, a Covent Garden, a müncheni Bajor Állami Balett, a berlini vagy a bécsi opera – folyamatosan repertoáron tartják. John Cranko 1973-as halála óta az Anyegin jogtulajdonosa a stuttgarti együttes, amelynek vezetői a darab színrevitelét szigorú szabályok és komoly követelmények szerint engedélyezik az egyes országok balett társulatainak. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója most visszaemelte a társulat kínálatába az Anyegint, amelynek jogait néhány éve elvesztette a budapesti együttes. A lehetőség visszaszerzése balettdiplomáciai áttörésként is értékelhető, melynek nyomán a jogtartók küldöttei megbizonyosodtak az Operaház balett társulatának magas szintű kvalitásairól, ezután született a megállapodás.
 
Thomas Mika, Anyegin, jelmez-díszlettervező, rendező, Magyar Állami Operaház, balett, 2012A most látható Anyegin különlegessége, hogy díszleteit és a jelmezeket Thomas Mika tervezte. Amodern balett előadásokhoz készített díszlet-, jelmez- és világításterveivel világhírűvé vált alkotó a Hamburgi Színházművészeti Főiskolán végzett rendező szakon, majd mindössze 25 évesen, a Berlini Operaház balettegyüttese felkérésére, elkészítette első díszlet-jelmeztervét. Olyan neves koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Edward Clug, Leo Mujic vagy Kevin O’Day. A klasszikus balett gyöngyszemei közül Derek Deane Kaméliás hölgyéhez és a halhatatlan John Cranko Anyeginjéhez, valamint Rómeó és Júliájához alkotott terveket, olyan kiváló együttesek számára, mint a Stuttgart Ballet, a Berlini Állami Balett, a szöuli Universal Ballet, a Kínai Nemzeti Balett vagy a Flandriai Királyi Balett. 
 
részlet az Anyeginből, 2012, Magyar Állami Operaház, John Cranko, balettA budapesti bemutatót hónapokkal megelőző szereplőválogatás a stuttgarti mesterek felügyeletével történt. A megfelelő karakterek kiválasztása után a jogtulajdonosok kérték fel és delegálták a betanító balettmestereket. A felkészülést Agneta Stjernlöf-Valcu és Victor Valcu, a Svéd Királyi Balett koreográfusa és egykori szólistája segítette. A stockholmi mesterpáros 2010-ben a Svéd Királyi Balett számára, majd a milánói Scalában tanította be az Anyegint, 2011-ben Buenos Airesben és Szöulban szintén közösen állították színpadra Puskin világhírű művét. Agneta Valcu az Opera magazinnak adott nyilatkozatában kiemelte: lenyűgözi a Magyar Nemzeti Balett együttesének technikai iskolázottsága, a szólisták kiváló előadói képessége. Hozzátette, hogy a nagyszámú tehetséges fiatal férfitáncos jelenléte másutt ritkaság, emellett előnyként értékelte a táncosok kulturális ismereteit. 

Kazah balettcsillag a Magyar Nemzeti Balettben Oláh Zoltán partnereként

Anyegin, 2012, Magyar Állami Operaház, John Cranko, Thomas Mika, Aliya Tanykpayeva, Oláh Zoltán

A Magyar Nemzeti Balett kötelékében a 2012/2013-as évadtól új prímabalerinát, Aliya Tanykpayeva-t üdvözölheti a közönség. A művésznő a 2003-as Luxemburgi Nemzetközi Balettverseny nagydíjasa, a Kazahsztáni Klasszikus Balett Intézetben végzett. Pályáját az almati-i Állami Balettegyüttesnél azonnal első magántáncosi pozícióban kezdte, két év múlva pedig a leghíresebb orosz balettiskolákban végzett táncosokat foglalkoztató Imperial Russian Ballet együttesének szólistája lett. 2005-től a bécsi Staatsoper, 2009-től a Zürichi Operaház színpadán táncolta el a balettirodalom legnagyobb klasszikus női főszerepeit, emellett számos kortárs darabban is színpadra lépett. Tatjana szerepében Oláh Zoltán első magántáncos partnereként debütál a Magyar Állami Operaházban. A címszerepet táncoló Oláh Zoltán táncművész a Magyar Állami Operaház történetében, a 2011/2012-es évad végén, elsőként vehette át a friss alapítású Étoile-díjat, amelyet az idei évad teljes hosszában egyedüliként visel a Magyar Nemzeti Balett társulatában. Oláh, aki a darab 2002-es bamutatóján Lenszkij szerepét táncolta, idén a címszerep megformálásával mutathatja meg tudását Cranko darabjában. 
John Cranko Anyeginje igazi sikerdarabnak ígérkezik a Magyar Nemzeti Balett előadásában.  A látványos és bravúros színpadi megoldásokkal átszőtt, gazdag koreográfiai lépésanyagot a közönség könnyen értelmezi, a táncosoknak ugyanakkor komoly kihívást jelent.

John Cranko koreográfusról

John Cranko koreográfus, Magyar Állami Operaház, 2012, Anyegin„Jelenléte még ma is érezhető”
 
John Cranko nem volt teljesen ismeretlen, amikor Stuttgartba érkezett, hiszen addigra Nagy Britanniában fiatal és ígéretes koreográfusként nagy hírnevet tudhatott magáénak; 1958-ban ő állította színpadra Prokofjev Rómeó és Júliáját a Milanói Scala társulatánál. Benjamin Britten művének, a Pagodák hercegének premierjének köszönhetően, melyet a brit Királyi Balett számára rendezett meg 1957-ben, vendégkoreográfusi meghívást kapott a Württembergi (ma: Stuttgarti) Színháztól 1960-ban. A színház igazgatója, Walter-Erich Schafer, akinek a közreműködése nélkül Cranko és társulata későbbi sikere elképzelhetetlen lett volna, 1961-ben, a Pagodák hercege bemutatóját követően kinevezte Crankót a színház új balettigazgatójává. Crankót megelőzően, aki haláláig maradt ebben a pozícióban (illetve időközben megszakításokkal a müncheni Bajor Állami Opera Balett főkoreográfusa is volt), Nicholas Beriozoff már sokat tett annak érdekében, hogy az alapokat lefektesse. Mindezek ellenére Stuttgart, akárcsak a háború utáni Németország egésze, nagyrészt ismeretlen volt a balettvilág számára. A többi nyugat-német város számára példaként szolgált az, ahogy John Cranko olyan baletthagyományt teremtett, mely alapítójának halála után is megmaradt. Nem valószínű, hogy Nagy-Britanniában bármikor is hasonló lehetőséget kaphatott volna.    
John Crankónak, aki már kapstadti diákkorában elkezdett koreográfiával foglalkozni, különleges érzéke volt a több felvonásos, narratív balettek rendezéséhez. Számos ilyen típusú művel gazdagította a nemzetközi repertoárt, és ezek mind a műfaj klasszikusaivá váltak. Cranko meg volt róla győződve, hogy a meglévő szűkre szabott repertoár állandó bővítésre szorul. A legkiemelkedőbb munkái között említhetjük Prokofjev Rómeó és Júliáját (a stuttgarti változatot, melynek főrendezőjeként 1962-ben a sajtó és a közönség elismerését egyaránt kivívta), az Anyegint, melyet Csajkovszkij zenei montázsához koreografált (a premiert 1965-ben tartották, és 1967-ben átdolgozásra került), továbbá a Makrancos hölgyet (mely 1969-ben született Domenico Scarlatti zenéjével és Cranko munkatársa, Kurt-Heinz Stolz átdolgozása alapján). Ezeket a baletteket jelenleg is számos nemzetközi társulat táncolja, míg Cranko egyéb nagy balettjei, a Hattyúk tava, a Diótörő és a Carmen a stuttgarti együttes megítélése és repertoárja szempontjából tekinthetők lényegesnek.        
Anyegin, 2012, Magyar Állami Operaház, John Cranko, John Cranko stílusa nem gyakorolt akkora hatást a balettre, hogy egy új táncnyelv kialakításáról beszélhetnénk. A klasszikus tánc alapjaira támaszkodva dolgozott, melyet úgy igyekezett átalakítani, hogy megfeleljen a kor szellemének. George Balanchine neoklasszicizmusa Cranko koncertműveiben érhető tetten (pl. L’estro Armonico to Vivaldi (1963)). Mindazonáltal a fokozottan drámai és kifejező pas de deux-k tekinthetők leginkább jellegzetesen „crankóinak”, mivel azok a nagybalettekben fordulnak elő. Ezenkívül Cranko balett-társulati vezetőként és az új, egész estés balettek alkotójaként gyakorolta a legnagyobb hatást – nem kis mértékben a Hamburgi Balett jelenlegi igazgatójára, John Neumeierre. Cranko vezetése alatt számtalan koreográfus, rendező, balettmester, oktatási szakember és táncos emelkedett ki a Stuttgarti Balett környezetéből, akik szintén jelentősen hozzájárultak a klasszikus tánc fejlődéséhez a Német Szövetségi Köztársaságban. A Württembergi Színházhoz kapcsolódó balettiskola, melyet Cranko balettmesterének, Anne Woolliansnek a segítségével hozott létre a nagy nemzetközi iskolák mintájára, az első igazán szakmai jellegű szakakadémia volt az NSZK-ban. John Cranko szerepét, mely nemcsak Németországban, de a nemzetközi táncvilágban is érezhető volt, nem lehet eléggé hangsúlyozni. S ily módon jelenléte a mai napig érezhető.      
    
Horst Vollmer
(Megjelent: International Dictionary of Ballet. Detroit: St. James Press, 1993. p. 314-315.)
 
forrás: Magyar Állami Operaház
  www.opera.hu
(fotók: Csillag Pál)
 

Szereposztás:

Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Hangszerelte: Kurt-Heinz Stolze
Koreográfus: John Cranko
Színpadra állító balettmester: Agneta Stjernlöf-Valcu
Betanító balettmester: Victor Valcu
Díszlettervező: Thomas Mika
Jelmeztervező: Thomas Mika / Maren Fischer
Karmester: Csányi Valéria / Héja Domonkos / Déri András
 
Tatjana: Aliya Tanykpayeva / Radinya Dace
Anyegin: Oláh Zoltán / Liebich Roland
Olga: Felméry Lili / Pap Adrienn
Lenszkij: Leblanc Gergely / Medvecz József / Majoros Balázs
Gremin: Apáti Bence / Szirb György
Madame Larina: Kőszegi Katalin / Gikovszki Sznezsana
Dada: Soós Erika

További előadások:

2012 november 4., 7., 9., 15., 17., 24., 2013. március 21., 22., 24., 27.