logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Az elárult királyfi

Az elárult királyfi

Dicsőséges elődök utolsó sarja, Corvin János

Szerelemgyerekként született, apja dicsőségében nőtt fel, majd hívei elárulták. Nem volt helye egy olyan országban, amely apja halála után 10-15 évvel anarchiába süllyedt és eltékozolta értékeit. Corvin János rövid élete lemondásról, belharcokról, paktumokról szólt.
 
Amennyire sikeres volt nagy királyunk az ország kormányzása és a hadviselés tekintetében, annyira nem volt szerencsés a házasságaiban. Prágában, Pogyebrád György cseh kormányzó foglyaként annak vendégszeretetét élvezte, akiben felmerült, hogy lányát hozzáadja Mátyáshoz, aki Magyarország legnagyobb vagyonának örököse volt. 1463-ban el is veszi az akkor 14 éves Katalint, aki a következő évben gyermekszülésben meghalt. 1470-ben bécsi látogatásakor ismerte meg Edelpeck Borbálát, egy steini gazdag polgár leányát. A köztük feltámadó vonzalomból született 1473. április 2-án Mátyás király fia János, akire Corvin Jánosként emlékezik az utókor. A gyermek születésekor apja még nem gondolt fia örökösödésére, hiszen számított egy új házasságra és az abból származó törvényes gyermekekre. Reményeiben nem kellett csalatkoznia, ami a házasságot illeti. 1474 októberében kapta a hírt, hogy a nápolyi király hozzá akarja adni leányát Beatrixot. A frigy miatt Borbálának el kellett hagynia az országot. Beatrix érthető módon nem kedvelte a fiút, és gyűlölete csak fokozódott, miután kiderült, hogy meddő. A király ezek után fia örökösödését kívánta elősegíteni. Még gyermekkorában Hunyad és Liptó hercegévé tette. Neki adta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén megyéket, a nagy Maróti- és a még nagyobb Garai-örökséget. Szilágyi Erzsébet ráhagyta nagyanyai örökségként Munkács, vele Vári és Beregszász uradalmát, Debrecent és a békési Hunyadi-birtokokat.
 
Oktatásával könyvtárának felügyelőjét, a pármai származású Taddeo Ugolettit bízta meg Mátyás, és elvárta tőle, hogy olyan tanrendet állítson össze Corvin János számára, mint annak idején Vitéz János neki. Felnőtt korára humanista műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt. 1485 nyarán, amikor ünnepélyes formaságok közepette bevonult a meghódolt Bécsbe, a város polgáraival fia kezébe is letétette a hűségesküt. Mindez Beatrixnak érthető módon nem tetszett, aki titkon remélte, hogy férje halála után királynőként uralkodhat. Az ellentéteket kiélezte Mátyás azon terve, hogy fiát össze akarta házasítani az akkor az egyik leggazdagabb itáliai fejedelem, a milánói herceg húgával, Biancával. Beatrix azt terjesztette a fiúról a milánói udvarban, hogy torzszülött. Pedig még gyerekkorából volt egy sérülése, ami miatt sántított. Corvin János származása miatt nősülés terén legalább annyira volt hátrányban, mint apja, akinek családja nem tartozott a régi nagy történelmi nevek közé és neki is nehéz volt rangjához méltó feleséget találni az európai udvarokból. Valószínű, hogy a meddő Beatrix akadályozta meg, hogy Corvin Jánost ne válasszák királynak apja életében. Mátyás, halála előtt elérte, hogy az ország főrendjei, a városok, és a megyék esküt tegyenek arra, hogy halála után fiát ismerik el királyuknak. is.
 

Kudarcok sorozata 

1490. április 6-án azonban Mátyás meghalt, az erős központi hatalomnak vége szakadt. A főrendek olyan uralkodót akartak, aki mellett bele tudnak szólni az ország dolgaiba, saját érdekeiknek megfelelően. Trónkövetelőként lépetek fel a Jagellók, és egy 1463-as szerződésre hivatkozva a Habsburgok is. Beatrix korán rájött, hogy nem lehet uralkodó, ezért hogy megakadályozza mostohafia trónrakerülését, elszánta magát, hogy hozzámenjen ahhoz a trónkövetelőhöz, aki a legerősebbnek mutatkozik. A Mátyás halálát követő országgyűlésen kiderült, hogy Miksának nincs esélye, és hogy Mátyás fia egyelőre erősnek látszott. Ezért szerződést kötöttek vele, hogy ha nem választanák meg királynak, akkor boszniai király, szlavóniai herceg és horvát-dalmát bán lesz.
 
Mátyás „örökösét” hívei rávették, hogy mivel nála van a korona, menjenek sereggel Székesfehérvárra, a koronázás megejtésére. Azonban az ellentábor megakadályozta szándékát. 1490. július 4-én a Tolna megyei Szabaton, Bátori István és Kinizsi Pál legyőzik Corvint, aki letett trónutódlási terveiről. Július 15-én Jagelló Ulászlót választották királlyá, aki Beatrixszal házasságot kötött, mert kellett neki az özvegy pénze. Ulászló testvérével, János Alberttel, a lengyel királlyal békét kötött. Miksát kiverték az országból.
 
Corvin Jánosnak elmaradt Bosznia királyává való koronázása, és Szlavónia felett sem tudta fejedelmi jogait gyakorolni. Hívei elhagyták, a tartományi rendek ellene szegültek. Pereskedésbe keveredett címeinek visszaszerzéséért. Az eredménytelen jogi huzavona után, 1495-ben a Frangepánok által szervezett délvidéki lázadókat támogatta. Elvette Frangepán Beatrixot, hogy kapcsolatait a nagyhatalmú családdal megpecsételje. Háborúra mégsem került sor. Sorsának javulása 1497-ben érkezett el, amikor ellenfelei meggyengültek és a király Szlavónia és Horvátország örökös bánjává nevezte ki. A következő években befolyása nőni kezdett, de ellenségei, élükön Bakócz Tamás érsekkel, mindent megtettek, hogy ne tudjon érvényesülni. A déli területeken kisebb - nagyobb hadisikereket ért el a betörő törökök ellen. 1504-ben egy hadjáratban a hadiszerencse elpártolt tőle. Csatát vesztett és pestisbe esett, miként nagyapja Hunyadi János. 1504. október 12-én hunyta le szemét örökre Mátyás király fia. Rövidesen követte őt fia Kristóf, akit atyja mellé temettek el Lepoglaván. A Hunyadiak öröksége idegen kézre jutott.
 
Kökény Ferenc