Együtt a fákért

 

A szervező, a kiapadhatatlan energiájú Gerstl József, a szomszédos Novotel Szálloda és Kongresszusi Központ kertésze immár harminc éve. Minden érkezőhöz van egy mosolya, kedves szava, a hotel, ahogy évek óta mindig, ismét vendégül látja az önkénteseket. A forró tea, kávé és a süti elkel a hűvös szombat reggelen. Hisz nagy munka vár rájuk. A Főkert munkatársai már ismerősként köszönnek, ők sem első alkalommal vesznek részt a munkában. Józsi házbeli barátai, ismerősei is felbukkannak, és jönnek a tizenéves fiatalok is csapatostul: a XI. kerületi Mechatronika Szakközépiskola és Gimnázium diákjai. Megérkezik Sándor György humoralista is, aki hosszú évekkel ezelőtt ismerte meg Józsit, azóta teszi tiszteletét rendezvényein, akcióin. Mert Józsinak ez a mostani gesztenyementési akciója a tizennyolcadik,, de környezetvédelmi megmozdulásaként az ötvenedik. Mindig jár valamin az agya. Paradicsomot termeszt  a gangon, virágözönt ültet az emeletekre, faliújságot készít, karácsonyi, szülinapi ünnepeket szervez a bérház udvarán, vagy épp lelkes barátaival kitakarítja a környező utcákat.

 

A tömeg lassan felmelegedett a munkához, de köszöntők nélkül nem indulhatott a nap. Bálint György, az esemény fővédnöke sajnos egészségügyi okokból nem tudott eljönni. Két éve még ő is lelkesen gereblyézett, most levelét küldte: gyermekkori mézillatú múltat idézett a gesztenyerügyek fakadásáról, szülei két vadgesztenyefájának emlékezetéről. Hozzátette: akkoriban még nem támadtak az aknázómolyok, amik ellen ez a mostani akció is indult. Bálint gazda elmondta még, hogy a különböző kísérletek a kártevők ellen részmegoldások és Gerstl József módszerét az egész ország területén el kellene terjeszteni.

 

Ez a módszer a védekezés egyik formája: összegyűjteni a lehullott leveleket, melyeken az aknázómoly lárvái áttelelhetnek és tavasszal kikelhetnek, és elégetni a zsákokba gyűlt avart. Máskülönben a rovarok megrágják a lombot és már nyáron összepöndörödött, beteg levelek csúfítják a fákat.

Dr. Komiszár Lajos a Bp. Corvinus Egyetem nyugalmazott adjunktusa elmondta: – A kártevő a mediterrán területekről húzódik felfelé, a melegedő éghajlat hatására. Többféleképp lehet védekezni ellene, ez a módszer jó kiegészítője a többinek. Ez az akció csepp a tengerben, de sok csepp hatásos.

Józsi régi álma is valóra vált: egy ihletett pillanatában született versét megzenésítették, az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei Róth Ede tanár úr vezetésével pedig előadták. A fülbemászó dal Földünk védelméről, megmentéséről szól: mire letelt a nap, többen dúdolgatták. Állítólag tavasszal kórussal csendül majd fel.

 

Sándor Györgyöt hívta beszédre Józsi: az idén Kossuth díjjal elismert humoralista improvizált, és döbbenetes volt látni, ahogy a várakozásban kicsit széteső tizenéves diákok sorra fordultak felé: humora egyszerre frenetikus és mélyen elgondolkodtató volt. 

Elkezdődött a munka. A gereblyék szétszaladtak, hat évestől hetven évesig álltak munkába az önkéntesek. Gyűltek a zsákok, járt a Főkert kistraktorja, a konténerek teltek.  Az iskolások igazgatónője, Dankóné Balázs Zsuzsa, aki elhozta a 9-13-as fiúkat, együtt húzta a gereblyét a srácokkal.

– Fontos számomra a környezetvédelem, bár a mindennapokban sajnos nem mindig figyelek rá.  Ám ha adódik valamilyen alkalom, elmegyek segíteni. – nyilatkozta.

– Nem volt kötelező jönni, aki akart jöhetett - tette hozzá Németh Erik 9-es tanuló. Barátja, Diósi Máté annyit fűzött hozzá a környezetvédelemhez: nem szemetel és használja a szelektív gyűjtőt is.

 

Összegyűltek a zsákok, lassan elfogyott a munka. A Novotel jóvoltából szendvicsek és sütemények is kerültek elő a megfáradt csapatnak, akik emléklapokat is kaptak a jól végzett munka örömére.

S hogy mi lesz a Gesztenyéskerttel? Gerstl József  elmondta: a csersav tartalom miatt a gesztenye leveleket nem lehet komposztálni, el kell égetni őket. Az aknázómoly elleni védekezés másik módszere, hogy rózsaszín virágú gesztenyefával cserélik le a meglevő állományt.  Azt a gesztenyefajtát ugyanis nem támadja a rovar. A Gesztenyéskert jövőjéről szólva határozottan amellett érvelt, hogy a mostani, nyolcvan-száz éves fapéldányok helyére három méteres, előnevelt, koronás példányokat kell ültetni, a mostaninál nagyobb távolságban. Ezért lobbizik évek óta. Meg kell hagyni a miliőt, de az öreg fák sajnos balesetveszélyessé válhatnak a mostani vad viharokban. Másrészt a környezetvédelemre nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Már óvodáskorban el lehet kezdeni palántázni, s ha van a házban, vagy környékén egy fa, összegereblyézhetjük együtt a lehullott lombot, a kicsinek játék és mégis egy fontos üzenet: gondozzuk, rendezzük környezetünket, erőnk szerint.