India-ház

 

Autentikus indiai tánc, illetve az Indiai Zóna állatainak megtekintése vezette be az India-ház avatási ünnepségét. Az épület (amely eredetileg az állatkert 1909 és 1912 között lezajlott nagy átalakítása során épült Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján) a kezdeti elképzelések szerint a nagyragadozóknak, jellemzően különféle macskaféléknek biztosítottak férőhelyeket, ezért az épületet ekkoriban „nagyragadozóház”, illetve „tigrisház” néven jelölték az intézmény térképén.

 

Az évtizedek során az épületet többször is átalakították. A második világháború után, az 1950-es években kibővítették a nagymacskák ketreceit, amelyek ugyan ezzel sem lettek igazán tágasak, mégis jóval nagyobbak voltak az eredeti méreténél. Az 1990-es évek közepén egyrészt műemlékvédelmi, másrészt állatjólléti rekonstrukcióra került sor. Ekkor költöztek az állatházba az (akkor még afrikai) oroszlánok az egykori oroszlánbarlangból, illetve ekkor készültek el a nagy terjedelmű, részben üvegfalakkal határolt szabadkifutók is.

A most átadott India-ház kialakítása ugyancsak jelentős munkákkal, előkészületekkel járt. Az indiai oroszlánok (sajnos, mivel mára már csak ez az egy faj maradt meg Ázsiában, ázsiai oroszlánnak is nevezik) megérkezése előtt az állatok belső férőhelyeit korszerűsítették, tágasabbá tették, az állatház bemutatási koncepciója pedig teljes egészében átalakult. A létesítmény legfőbb látványosságát a kritikusan veszélyeztetett indiai oroszlánok jelentik. Láthatunk még csíkos hiénát, amely – hasonlóan az oroszlánhoz – nemcsak Afrikában, hanem Indiában is őshonosnak számít, illetve szilvafejű papagájt is.

A megnyitón Csomós Miklós kultúráért és oktatásért felelős főpolgármester-helyettes mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a felújított, kibővített állatház segít közelebb vinni a technika világában élő embereket a természethez, s megmutatja, mit kell megőriznie a jövő emberének is.

 

− A budapesti állatkert abban az időszakban jött létre, amikor reneszánszát élte a távol-keleti kultúra. Napjainkban ismét reneszánsza van Keletnek: léteznek irányzatok, amelyek kutatják a magyarság őshazáját, másrészt a nyugati civilizáció zaklatott társadalma keresi azt a világlátást, életérzést, amelyet a keleti, indiai bölcsek terjesztettek – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az India-ház is jelképezi azt a kulturális kapcsolatot, ami többek között Kőrösi Csoma Sándor, Baktay Ervin munkásságán keresztül India és Magyarország között évszázadok óta fennáll és az utóbbi évtizedekben a tudományos, gazdasági kapcsolatok terén is egyre erősödik.

 

Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója arról beszélt: intézménye és a szubkontinens országa között nagyon régi a kapcsolat, elég, ha csak a főbejárat 99 éves kapujára gondolunk, amely egy indiai templomot mintáz.  

− Az állatkert küldetése jóval több, mint csupán a biológiai ismeretterjesztés. Érzékeltetnie is kell ugyanis, hogy azok a vidékek, amelyekről az intézmény lakói származnak, milyen fontosak és izgalmasak kulturális, tradicionális, vagy akár művészeti szempontból is. Ezt a szemléletet követi az India-ház is, amely az ott megtekinthető állatokon kívül bemutatja azok őshazájának kultúráját, civilizációját, illetve az ember és a természet több ezer éves kapcsolatát is.

A fő üzenet azért természetesen az állatház legfőbb látványossága, az indiai oroszlán köré csoportosul. Az oroszlánok kiválóan alkalmasak arra, hogy a különféle kultúrák kapcsolatát – Délkelet-Európától egészen Dél-Ázsiáig – rajtuk, illetve a művészi ábrázolásaikon keresztül be lehessen mutatni. Az állatok királya ugyanis mindig kiemelt szerepet játszott az ikonográfiában, s mindenkor az erő és a hatalom szimbólumának számított.

 

A megnyitó részeként a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tagjai vezetőjük, Śivarāma Svāmī közreműködésével Durgá pudzsa szertartást mutattak be az épület bejáratánál felállított Durgá-szobor előtt.

A kegyhely egyúttal vallásos célokat is szolgál, megszenteli a helyet. Durgá Síva isten felesége a hinduizmusban.

 

Az India-ház kialakításával kapcsolatban jelentkező költségek, ide számítva a belső állattartó terek tavaly végrehajtott korszerűsítését, a szükséges állatszállításokat, illetve a bemutató kiállítás elmúlt hetekben lezajlott kiépítését, összesen mintegy 15 millió forintra rúgnak, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert saját forrásból biztosított.