RSS csatornák 
Kis karácsony, nagy karácsony
2011.december 24.
A karácsony az utóbbi években, évtizedekben kezdte elveszíteni valódi értékét. Hatalmas reklámáradat és vásárlási láz, rohanás és idegeskedés jellemezte az év egyik legjelentősebb eseményét. Pedig a szeretet ünnepének sokat kellene jelentenie még a nem hívő emberek számára is. Tudni kell megállni, törődni másokkal és hálásnak lenni azért, amink van. Rohanó világunkban egyre inkább eltompultak az évnek e csodálatos napjai, melynek nem a drága ajándékokról kellene szólnia, hanem a szeretetről, megbocsátásról, összetartozásról és persze a tradicionális magyar konyha remekeiről.
Hagyományos ételek Szenteste
Milyen az ünnepi asztal más népeknél?
A karácsonyi kalácsok hazánkban is kedveltek, de Olaszországban sem ismeretlen a kenyérnek eme édes formája. Emellett azonban még többféle hal is kerül az ünnepi asztalra, de természetesen a tészta elmeradhatatlan része az étkezésnek. A húsok terén azonban tartományonként igen eltérő képet kapunk, hiszen van, ahol a szárnyasokat, van, ahol a vadat részesítik előnyben.
Kis karácsony, nagy karácsony
Ünnepi ételeinkről
"Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot
én is készítettem,
amíg készült,
majdnem tündér lettem."
Fésüs Éva
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot
én is készítettem,
amíg készült,
majdnem tündér lettem."
Fésüs Éva
Karácsonyi terítés, búza, árpa, hal, éjféli mise, mézeskalács. Hogyan ünnepeltek eleink, és mi kerül az asztalra napjainkban karácsony többnapos ünnepén? Milyen ételeket fogyasztanak más népek karácsonykor? Alábbi összefoglalónkban jellegzetes karácsonyi ételekről olvashatnak. Fogadják tőlünk szeretettel!
A karácsony az utóbbi években, évtizedekben kezdte elveszíteni valódi értékét. Hatalmas reklámáradat és vásárlási láz, rohanás és idegeskedés jellemezte az év egyik legjelentősebb eseményét. Pedig a szeretet ünnepének sokat kellene jelentenie még a nem hívő emberek számára is. Tudni kell megállni, törődni másokkal és hálásnak lenni azért, amink van. Rohanó világunkban egyre inkább eltompultak az évnek e csodálatos napjai, melynek nem a drága ajándékokról kellene szólnia, hanem a szeretetről, megbocsátásról, összetartozásról és persze a tradicionális magyar konyha remekeiről. Az asztalnak mindig is fontos szerepe volt a régiek életében, s nem volt ez másképp a karácsony eljövetelekor sem. Szigorú rendje volt az asztal terítésének s az ünnepi ételek elfogyasztásának. A karácsonyi abrosz kiemelten fontos kelléke volt a szentestének, hiszen csak ilyenkor használták. Leginkább piros vagy fehér csíkos piros terítővel borították be az asztalt (a fehér-piros színnel Krisztus és az egyház szeretetére utaltak). Ezen általában megették a böjti jellegű vacsorát 24-én este, majd az éjféli mise után a ház asszonya lecserélte egy tiszta fehét terítőre, mely az Istenség, a teljesség színe. Erre mindenféle magot tettek, (búza, árpa, kukorica stb.) hogy a betérő kis Jézus ott leleje azokat. Később ezeket úgy vetették el vagy adták a jószágoknak, hogy mágikus erőt tulajdonítottak nekik.
Hagyományos ételek SzentesteEzen a napon a hívő családok böjtöt tartottak, s csak az éjféli mise után kerültek asztalra a húsos ételek. Ebédre a régi paraszt családoknál sokan fogyasztottak bablevest, mákos gubával, bejglivel, de nem volt szokatlan a mézbe mártott dió, fokhagyma elfogyasztása sem. Az ünnepi asztalnál az összetartozást és a családi békét egy piros alma jelképezte, melyet a családfő annyi darabra vágott fel, ahányan körbeülték az asztalt.
De nem csak az almának van szimbolikus szerepe ezen az ünnepen. A diónak és a máknak is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ezért nem véletlenül alakult ki az a szokás, hogy a bejgit, vagy a hókiflit is mákkal, dióval töltjük. (Bár mára már, elfeledve a régi hagyományt sokan töltik gesztenyével vagy csokoládéval a karácsonyi süteményeket).
A dió: ősi krisztusi jelkép. Úgy tartják, hogy a dióbél úgy rejtőzködik annak héjában, mint ahogyan Jézus Mária méhében, majd a sziklasírban.
A mák: apró kis szemei miatt, a bőség, gazdagság, ajándékozás jelképe.
A karácsony fénypontja az éjféli mise utáni lakoma volt. Ekkorra van vége a böjti napnak, s ilyenkor előkerültek a kemencéből vagy a hidegszobából, padl a disznótorosok, hurkák, kolbászok, kocsonyák, töltött káposzták. (Sokan ekkorra időzítették a disznóvágást is).
Mostanában azonban egyre gyakrabban térünk el ezektől a hagyományoktól. Napjainkban a rántott hal, halászlé őrzi a böjti idők emlékét, de egyre nagyobb teret hódítanak a húsos ételek is. Nem ritkák a kacsa-, libasültek, sőt egyre gyakrabban készítenek angolszász mintára gesztenyével töltött pulykát illetve borlevest. A séfek rendszerint valami különlegességgel rukkolnak elő kis hazánkban karácsony alkalmával, sokszor megtörve a tradíciókat.
S most tekintsünk ki egy kicsit a határokon túlra, hogy hol, mire számíthatunk, ha nem itthon töltjük a karácsonyt...
Angliában, mint már említettem, leginkább a pulyka vagy valamilyen töltött szárnyas a hagyományos karácsonyi menü, általában krumplival, kelbimbóval. A desszert pedig az elmaradhatalan karácsonyi puding. Ez általában aszalt-, szárított gyümölcsből, fűszerekből áll, narancslével és a nélkülözhetetlen Brandy-vel.
A finnek általában karácsonykor is a tradícióikat követik, s heringet, valamint rozskenyérben sült sonkát fogyasztanak sült krumlikásával. Jellegzetes fűszeres forraltborukat, a miénktől eltérően mazsolával valamint mandulával isszák. A menü része még a rakott makaróni répával, sonkával, burgonyával. A vegyes húsos vagy halastál is népszerű fogás, az estét pedig mézes gyömbéres süteményekkel zárják, ami emlékeztethet a mi mézeskalácsunkra.
A karácsonyi kalácsok hazánkban is kedveltek, de Olaszországban sem ismeretlen a kenyérnek eme édes formája. Emellett azonban még többféle hal is kerül az ünnepi asztalra, de természetesen a tészta elmeradhatatlan része az étkezésnek. A húsok terén azonban tartományonként igen eltérő képet kapunk, hiszen van, ahol a szárnyasokat, van, ahol a vadat részesítik előnyben.A spanyoloknál az ünnepi ebéd általában fehérboros, fokhagymás halból esetleg paradicsomos halból, hideg mandulalevesből valamint kemencében sült malacból áll.
Németországban leginkább szárnyas kerül a karácsonyi asztalra, sült liba vagy kacsa, de előfordul, hogy a kolbász is a menü részét alkotja. Ezt általában párolt zöldségekkel, zsemlegombóccal, káposztával fogyasztják.
A karácsony sokféle nehéz húsételt tartogat számunkra, ami természetesen igen megterhelő a szervezetnek, úgyhogy csak óvatosan vessük bele magunkat a karácsonyi hedonizmusba, nehogy "elrontsuk" ezt a csodás családi ünnepet.
Végezetül pedig szeretnék minden kedves Olvasónknak nagyon Boldog, Békés, Szeretetben Gazdag Karácsonyt kívánni!
Puskás Gabriella
(Forrás: unnep.mentha.hu , kulinarisvilag.hu , lexikon.katolikus.hu)
Csatlakozzon Gasztronómia oldalunkhoz a Facebookon is!
Kapcsolódó cikkek
Káposzta, ami nem csak fejes lehet
2011.november 27.
A különböző levél és általában velük rokon „fejes” és gumós zöldségfélék régi kiegészítői a világ minden táján a napi táplálkozásnak. Ősi alakjaik néhány levelet fejlesztő szinte észrevehetetlen, jelentéktelen növénykék. Felhasználásukról tanúskodó leletek már az 5000 - 7000 évvel ezelőtt létező lakóhelyek közelében folytatott feltárások közben előkerültek. Az élelmezésben az ilyen típusú felhasznált növények három fő családba tartoznak, egyesek nálunk kevésbé ismertek, illetve más képviselői egymásnak távoli rokonai.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Tovább
Tecum pro te… Veled, érted
2011.október 22.
A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia tavaly év végén meghirdette a Családok Éve 2011 programot. Ebből az alkalomból látogatott Bíró László családreferens püspök október 11-én a Békásmegyeri Közösségi Házba, hogy a család szerepéről, fontosságáról, társadalomformáló erejéről beszélgessen a résztvevőkkel.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Tovább
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
-
.jpg)
