logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Kutatás a „szögedi" nyelvjárásról

Kutatás a „szögedi” nyelvjárásról

Szegedi Tudományegyetem BTKAz SZTE a szegedi nyelvhasználatot vizsgálja

A Szegedi Tudományegyetem nyelvészei időszerűnek érezték, hogy napjainkban is felmérjék az ö-zőnek is nevezett nyelvjárás helyzetét a régióban. A kutatás célja az volt, hogy megállapítsák, hányan és milyen szituációkban használják a szegediek ezt a dialektust.
 
Manapság a nyelvjárásokat illetően egy kétirányú tendenciát figyelhetünk meg. Amellett, hogy használatuk az idő múlásával egyre inkább visszaszorul, megbecsülésük és presztízsük ezzel szemben növekedik. Ebben igencsak nagy szerepe van a magyar hagyományok előtérbe kerülésének illetve megőrzésük fontosságának, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap hazánkban. A dialektusokra is vonatkozik ez, hiszen a regionális köznyelviség egyre nagyobb mértékben terjed a nyelvjárási régiókban. Ennek lényege, hogy a köznyelv használata „megfertőzi” az adott tájnyelvet, amelyet többé nem használ tisztán a beszélő, inkább a sztenderd nyelvhasználathoz közeledik. Nem is csoda, hogy különleges, szinte már kellemes élmény igazi tájszólást hallani.
 
Németh Miklós, a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének docense kiemelte, hogy a jelenlegi dialektuskutatás a maga nemében egyedülállónak mondható, hiszen Magyarországon korábban még nem volt precedens egy olyan terepnyelvészeti vizsgálatra, amely egy vidéki nagyváros lakóinak nyelvhasználatával foglalkozott volna. A felmérés még négy évig folyik, és az Oktatási és Tudományos Kutatási Alap biztosít hozzá támogatást.
 
nyelvjárási területekSzeged kifejezetten karakterisztikus nyelvjárási régióban fekszik, ahol a tájszólás sajátosságai még élénken jelen vannak. A legjellemzőbb vonása az ö-zés, amelyet még ma is megfigyelhetünk a város utcáin vagy tömegközlekedési eszközein. Azonban a tényt, hogy pontosan a lakosságnak hány százaléka használja aktívan ezt a dialektust még homály fedi, ám ennek felderítésére vállalkozott most az SZTE.
 
A kutatás során négy korosztályból választanak ki 160 embert a város különböző részeiről. Véletlenszerűen jelölnek ki alanyokat a fiatalok, a fiatal felnőttek, a középkorúak és a 60 év felettiek csoportjából. A nyelvhasználattal foglalkozó vizsgálatoknak egyik fontos kritériuma, hogy az adatközlők minél vegyesebb, változatosabb környezetből kerüljenek ki. Ennek érdekében eltérő szociális helyzetű és foglalkozású személyeket kértek fel a kutatáshoz. A résztvevőknek egy egyórás interjún kell majd átesniük, valamint még egy kérdőívet is szükséges kitölteniük. Ezekből nyernek adatokat a szegedi beszélők ö-ző nyelvhasználatára vonatkozóan: mikor, milyen élethelyzetekben használják, büszkék-e rá vagy inkább szégyellik. Emellett fontos az is, hogy a különböző korosztályok részvételének köszönhetően a nyelvhasználat változásaira is következtethetnek majd a nyelvészek.

A teszt természetesen névtelenül zajlik, és a hangfelvételekből egy adatbázis is készül, amelyet a már az egyetem birtokában lévő adatokkal is kiegészítenek. Németh Miklós, a kutatási program vezetője elárulta, hogy a vizsgálatok első fele már lezajlott, a kérdőívek már rendelkezésre állnak, és a próbainterjúkon is túl vannak. Ezekből az előzetes adatokból már kiderült, hogy az emberek szegedi dialektusról alkotott képe nem feltétlenül egyezik. Érdekes példa, hogy a kutatás során akadt olyan adatközlő is, aki úgy nyilatkozott, ő elítéli az ö-ző beszédet, ám az interjú hátralevő részében, csaknem háromnegyed órán keresztül maga is ö-ző ragokat használt. Az eddigiek során tehát izgalmasan alakultak a felmérések, és minden bizonnyal a végleges eredmények is érdekesek lesznek, ám addig még várnunk kell egy keveset.

Szili Eszter

(forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek:

Bábel előtt –egy ősi nelv? >>

Megtartó erőnk a nyelvünk >> 

Babbától a banyáig >>