logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Mosollyal az egészségért

Mosollyal az egészségért

Tudósok bizonyították, hogy a mosoly fizikailag is oldja a stresszt

Bizonyára mindnyájan tapasztaltuk már, hogy egy feszült, stresszes helyzetet könnyen feloldhat egy mosoly vagy egy nevetés. Nem véletlen, hogy sokan ilyenkor zavarukban nevetnek, ezzel védekezve a negatív érzelmi hatás ellen. Mára már a tudomány azt is bebizonyította, hogy a mosoly nemcsak érzelmileg hat ránk jótékonyan, hanem fizikailag segít túllendülni a nehéz, stresszes szituációkon.
 
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy a mosolygás csökkenti a stresszt, ezáltal hozzájárul nem csak pszichikai, de fizikai állapotunk javulásához is. A Psychological Science című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányba 169 önkéntest vontak be. A Kansasi Egyetem kutatói, Tara Kraft és Sarah Pressman, különböző arckifejezések hatását vizsgálta a kísérletben résztvevők fizikai állapotára, miközben azoknak stresszel járó feladatokat kellett teljesíteniük.
 
Elsőként a mosolynak több típusát is meg kellett különböztetniük a kutatóknak. A semleges arckifejezésen túl kétféle mosolyról beszélhetünk. Az egyik az úgynevezett standard, szokványos mosoly, amelynél csak a száj körüli izmok működnek. A másik az őszinte vagy más néven a Duchenne-mosoly, amikor a száj környékén lévő izmokon túl a szem körüliek is működésbe lépnek. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a stressz hatása alatt vagy után sokat segíthetnek a pozitív érzelmek, amelyeket a mosolygás kitűnően befolyásol. Ezúttal azonban elsőként irányult kísérlet arra, hogy a mosoly közvetlenül milyen hatással van a stresszen való túljutásra, annak feldolgozására.
 
A tesztre különböző módokon készítették fel a résztvevőket. Többfelé osztották őket, majd egy-egy csoportnak azt tanították meg, hogy milyen a semleges arckifejezés, a normál mosoly és a valódi, Duchenne-mosoly. A többieknek pedig azt kellett megtanulnia, hogy úgy tartsanak a szájukban egy evőpálcikát, hogy arcizmaik éppen ezeknek az arckifejezéseknek megfelelő módon húzódjanak össze. A továbbiakban olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek rövid időre óhatatlanul is stresszel jártak. Eközben a kutatók mérték az önkéntesek szívritmusát és stresszének szintjét. Az értékeléskor bebizonyosodott, hogy a mosolygás valóban befolyásolja fizikai állapotunkat, még akkor is, ha nem szándékos és valódi érzelmeinkből fakadó, csupán az arcizmaink húzódnak össze. Kiderült, hogy a leggyorsabban azok jutottak túl a végrehajtott feladatok által kiváltott stressz hatásán, akiknek arcán közben Duchenne-mosoly volt. Őket követték a sorban a normál mosolyúak, végül pedig a semleges arckifejezésű tesztalanyok. Meglepő módon az evőpálcikát a szájukban tartó emberek közül is gyorsabban tértek magukhoz a stressz után azok, akik az utasítás szerint úgy tartották azt, hogy arcizmaik mosolyra húzódtak. 

Így mára már tudományos tény, hogy stresszhatás alatt a mosoly segít csökkenteni a testben a stresszválasz intenzitását, függetlenül attól, hogy valóban érzünk-e közben boldogságot. Tehát most már a tudomány is arra ösztönöz bennünket, hogy a leglehetetlenebb helyzetekben is próbáljunk erőt venni magunkon, és mosolyogjunk kicsit a világra. Ezzel nemcsak magunkkal, de a környezetünkben lévőkkel is jót teszünk. Érdemes ezt a kellemes tanácsot megfogadnunk a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életért, hiszen ismerjük a mondást: „A mosoly egy olyan görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.”

Szili Eszter

forrás: MTI