logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Szökevény bolygók

Szökevény bolygók

A világegyetem leggyorsabbjai

Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek a leggyorsabb objektumok a világegyetemben, az ember valószínűleg égitesteknél kisebb méretekben kezd gondolkodni. Ha így tesz, téved. Pár éve már tudunk az úgynevezett szökevény csillagok, vagy más néven, csillagszökevények létezéséről, amelyek elképesztően nagy sebességgel haladnak kifelé egy-egy galaxisból.

Kutatók feltételezései szerint, a valószínűsíthetően fiatal csillagok kidobódtak születési helyükről, egy nagytömegű csillaghalmazból, az ehhez szükséges energiát szupernóva-robbanásból vagy csillagok ütközéséből nyerve. Más feltevések szerint olyan kettős rendszereknek voltak valamikor tagjai, amelyek túl közel kerültek galaxisuk szupermasszív fekete lyukához. Az darabjaira szaggatta ezt a kettős szisztémát, egyes részeit messzire „hajítva” magától, a többit pedig egy pályán tartotta maga körül. Sebességük az 1000 kilométer per másodpercet is meghaladhatja a becslések szerint, és haladásuk során a környező csillagközi gázba látványos, csóvaszerű mintákat „rajzolnak”. Leginkább ezek alapján lehetséges az észlelésük.

A mai napig 16 nagysebességű csillagot azonosítottak galaxisunkban, és egyes statisztikai számítások szerint ezek száma köztünk és a Tejútrendszer központja között kétszáz körüli lehet. A szökevény csillagok nyomán felmerült az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy ilyen csillag a kilökődés előtt bolygókkal rendelkezett. Vajon a csillaggal együtt maradnak az egykori égitest nyaktörő útján, vagy esetleg más irányba ők is kilökődnek a rendszerből? A problémával foglalkozó tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Societyoldalain jelenik meg. A kérdések megválaszolása érdekében a kutatók 2‒4 bolygóval rendelkező kettőscsillagokat modelleztek, amint azok egy fekete lyuk felé közelítenek. A szimulációban mindkét csillag tömege háromszorosa a Napénak, mivel ez jellemzi a nagysebességű csillagok tömegét. Távolságuk 0,05‒0,5 csillagászati egység. Mindkét csillag rendelkezik egy-egy (illetve a második szimulációban két-két) bolygóval, melyek 0,02 (illetve 0,03) csillagászati egységnyire keringenek. A rendszer 2000 csillagászati egység távolságból indul és 5‒35 CsE-re közelíti meg a fekete lyukat, amelynek tömege 4 milliószorosa a Napénak. A kutatók négyféle bolygósorsot vázoltak fel a szimulációk eredményeként:

1. A bolygó nagysebességű önálló objektumként kilökődhet a rendszerből, azaz szökevény bolygó lesz. A kétbolygós rendszerek esetében ennek esélye 30‒40 százalék, a négybolygós leosztásban 70‒80 százalék. A kilökődő csillag sebessége ilyenkor a modell alapján 1500 km/s, míg a bolygóé 4000 km/s. 

2. A bolygó csillagával marad a kilökődés során. Ez a szimulációban mindössze az esetek 1 százalékában következett be. Mivel a bolygók nagyon közel maradnak csillagukhoz, elviekben jó esély kínálkozik távcsöves megfigyelésükre a gravitációs mikrolencse-hatás észlelése révén. Az eddig azonosított nagysebességű csillagok esetében még nem sikerült bolygóáthaladást megfigyelni.

3. A bolygók belezuhannak csillagukba. Ennek esélye nagyon kicsi, kétbolygós rendszer esetén 0,1 százalék, négybolygósnál 1 százalék. Az ütközés nyomait esetlegesen a csillag fémtartalmának növekedésében lehetne észlelni, amelyet azonban gyorsan (mindössze 6 millió év alatt) el is veszít az égitest. Így, amennyiben fémben gazdag nagysebességűcsillagra bukkannak a kutatók, az valószínűleg(csillagászati léptékben mérve) nem olyan régen bolygóval ütközött.

4. A bolygó elszakad csillagától, és a fekete lyuk körüli pályán reked. Ennek a valószínűsége a legnagyobb, a modell alapján ez a sors vár a rendszerek egyik bolygójára az esetek 60 százalékában.

A modell alapján tehát nagy valószínűséggel léteznek odakinn szökevény bolygók, nem is kevesen, és a nagysebességű csillagokból is sokkal több van, mint amennyit jelenleg ismerünk. Ha egy kicsit közelebb laknák a galaxis központi régióihoz, elképzelhető, hogy valódi hulló csillagokat és bolygókat is láthatnánk az éjszakai égbolton a meteorok mellett.

Szili Eszter

 Forrás: ipon.hu

Kapcsolódó cikkek:

A tökéletes napcsapda

Mégsem lesz világvége?