logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

A „fekete halál” titka

A pestis orvosaA „fekete halál” titka

Német tudósok a pestis DNS-ét vizsgálták

A történelem folyamán háborúk mellett a járványok is megtizedelték az emberiséget.  Ki gondolná, hogy a több évig tartó pusztító háborúkban elszenvedett veszteségek eltörpülnek a járványok, például a pestis által okozott halálesetek mellett. Német kutatók a nagy középkori pestisjárvány kórókozóját kutatták.

A fekete halál 1348-ban tetőzött Európában, elpusztítva a kontinens népességének egyharmadát. Kutatók egy londoni tömegsírból ásták elő a járvány okozójának tartott baktériumot és elkészítették teljes DNS-szekvenciáját, több kérdés azonban így is megválaszolatlan maradt. A DNS-vizsgálatok megerősítették a tudósok azon feltételezését, hogy a fekete halált a bubópestist is kiváltó Yersinia pestis baktérium okozta, mivel a tömegsír tetemeiből kinyert bakteriális DNS gyakorlatilag megegyezik a Yersinia pestisével, ugyanakkor a fekete halál egész másként viselkedett, mint a modern Yersinia fertőzések. 

A középkori nagy pestis Európában"Ez az első eset, hogy egy évszázadnál nagyobb múltra visszatekintő emberi kórokozót teljes egészében szekvenáltunk" - mondta Johannes Krause, a németországi Tübingen Egyetem professzora, aki munkatársaival a középkori tetemek fogaiból nyerte ki az ősi baktérium DNS- töredékeit. A német csapat összegzése szerint ez a kórokozó az összes modern pestis őse.

A Nature szaklapban publikált tanulmány szerint a 14. századi járvány volt az első Yersinia pestis járvány a történelemben. Az emberek ritkán találkoznak olyan pusztító ellenféllel, mint a Yersinia pestis baktérium, ami 1347 és 1351 között a fekete halál néven szedte áldozatait. A fertőzést bolhák terjesztették, a gyorsan terjedő járvány pedig közel 50 millió ember halálát követelte.

A kutatók a pestis több genetikai titkára is fényt derítettek a londoni áldozatokból kinyert DNS-töredékeknek köszönhetően. "Kiderült, hogy ez a középkori Yersinia pestis törzs nagyon közeli rokonságban áll az összes modern emberre veszélyes törzs közös ősével" - magyarázta Krause. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a fekete halál csupán egy újabb volt az ókori görög és római pestis járványok hosszú sorában. A középkor elején, a 6. században kitört jusztiniánusz pestis a becslések szerint 100 millió embert ölt meg, az új kutatás azonban a jusztiniánuszt és a hozzá hasonló járványokat nem ugyanazon ágens számlájára írja, mint a 14. századi pusztítást. "Kutatásunk arra utal, hogy azokat vagy egy mára már teljesen kihalt Yersinia pestis törzs idézte elő, vagy egy teljesen más kórokozó műve volt, amiről még nem rendelkezünk információval" - taglalta Krause professzor.

A Yersinia már jó ideje a fekete halál kialakulásának első számú gyanúsítottja, mivel tünetei több hasonlóságot mutatnak, a feltevés azonban számos kérdést is felvetett, a modern Yersinia ugyanis lassan terjed és patkányok hordozzák. Mivel DNS-e szinte teljes egészében megegyezik a középkori baktériuméval, ezért ez önmagában nem ad megfelelő magyarázatot. A pestis mind a mai napig évente 2000 ember halálát okozza világszerte, azonban ma már jóval kisebb veszélyt jelent, mint a 14. században. A kutatócsoport másik tagja, dr. Hendrik Poinar szerint több tényező együttes megléte erősítette fel a középkori járványt. "Számos különböző tényezőt kell számba vennünk, melyek együttesen tehették ilyen pusztítóvá a járványt. A kórokozó fertőzőképessége, a vele egy időben keringő egyéb kórokozók és az éghajlat, amiről tudjuk, hogy akkoriban vált nagyon hideggé és nagyon nedvessé vált, mindezt nagyon rövid idő alatt, együttesen eredményezték végül a fekete halált" - mondta Poinar.

Yersina baktériumA baktérium genetikai kódjának újjáépítése a DNS-töredékekből nem akármilyen munka volt, mondják a tudósok. "Ha felnyitunk egy ősi fogat, akkor egy fekete porszerű anyagot találunk benne, ami nagy valószínűséggel megszáradt vér és egy biológiai szövetek maradványa" - ismertette az eljárást dr. Kirsten Bos, a McMaster egyetem szakértője. "Felnyitottam tehát a fogat, majd a fogbelet, és körülbelül 30 milligramm anyagot emeltem ki, ami nagyon kis mennyiség, és ezt az anyagot használtuk fel a DNS-elemzéshez."
A fogbélből nyert mintából a kutatóknak sikerült elkülöníteni és dúsítani a kórokozó DNS-ét, kizárva az emberi és gomba eredetű anyagokat. A kutatók szerint az általuk kifejlesztett módszerrel több más ősi patogén genomját is tanulmányozhatják a jövőben.

 

sg.hu nyomán ismertseg.hu