logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

A valóságos Ábel

A valóságos Ábel

Varga Ádám színművész, Újszínház, ÁbelVarga Ádám első címszerepét alakítja

Vannak különös csodák az életben. Avagy: nincsenek véletlenek. Az Újszínházban nyáron vizsgázó ifjú színészt, Varga Ádámot választották Tamási Áron Ábeljének. A Pozsgai Zsolt által rendezett zenés színpadi játék címszereplőjéről kiderült: afféle XXI. századi Ábelként éli ő maga is az életét. A Kőszeg − El Camino – Budapest állomásokkal jelzett eddigi életútján egy természetközeli, egyszerű fiúból félelmet nem ismerő, határozott, magabiztos színművész, férfi válik…
 
− December 4-én töltötted be 23. életévedet. Életed első címszerepét alakítod a most bemutatásra kerülő Ábel című zenés színpadi játékban. Miért éppen rád esett a választás? Hogyan fogadtad ezt a feladatot?
 

Varga Ádám színművész Salvatore szerepében, Újszínház

− Az Újszínház Stúdiójának végzőseként tavaly nyáron vizsgáztam, ahol jelen volt Dörner György igazgató is. Először a Mert a mamának így jó egyik szerepét (Salvatore) osztották rám, majd megkaptam életem első címszerepét, az Ábelt, amelyet most december 14-től játszunk. Nagyon örültem neki, mivel gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt Tamási Áron regénye és Ábel figurája nagyon közel áll hozzám, hasonlít rám. Kőszegről származom, ahol az erdő mellett laktunk, de többször voltam Erdélyben is, a Hargitán. Apámmal sokszor jártunk az Ábelből ismert helyeken: olyankor mi is vadregényes, egyszerű faházban töltöttük az éjszakát, nappal a tiszta hegyi patakban fürödtünk, hiszen víz, villany sem volt. Nem a mai technikai kor gyereke vagyok: ha tehettem, mindig a természetben voltam. Jobban lekötött a hangyák vonulásának tanulmányozása a kertben, mint bármilyen számítógépes játék, vagy a televízió. Azelőtt mindig csak természetfilm csatornákat néztem, de most már tévém sincs. Ábel jelleme is rokon velem: bennem is az állandó rácsodálkozás van a világra, nyitottság, a legapróbb szép dolog is örömmel tud eltölteni, ugyanakkor minden helyzetben feltalálja magát, nagyon talpraesett is, amilyen én is vagyok. (Hiszen önállóan élek, magam döntök mindenben). Mégis nehéz egy olyan karaktert alakítani, aki nagyon hasonló hozzád, mert önismereti kérdésekkel szembesít. Muszáj teljesen azonosulni, teljesen odaadni magad a szerepbe.

Varga Ádám színművész

− Hogyan készültél Ábel szerepére?
 
− Nyáron volt szabadidőm, akkor végigjártam a spanyol Szent Jakab zarándoklatot, vagyis az El Camino-t. Egy francia falucskából, Saint-Jean-Pied-de-Port-ból indultam, s az Atlanti-óceánig összesen ezer kilométert gyalogoltam. Nem ez volt az első nagy túrám: apámmal 2010-ben már megmásztam Afrika legmagasabb hegyét, a Kilimandzsárót, de az El Camino a fizikai megterhelésen kívül lelki élményt is jelentett. Ez egy szimbolikus utazás, felkészülés, átmenet is volt nekem a felnőtt életet jelentő nagy kihívások, feladatok előtt. Erőpróba, kaland és tisztulás is. Az egy hónapos magányban a mindennapi életünk számtalan lerakódott impulzusa, élményei, mint egy salak felszínre kerülnek – hallottam, hogy ezek feldolgozása valakinél több év is lehet. Engem Hujber Ferenc színművész példája motivált, aki kétszer is volt az El Camino-n, nagyon jó barátom, és az ő ösztönzésére választottam a színészi hivatást. Önismeretemet is szerettem volna mélyíteni és spirituális kérdésekre is választ kerestem az úton. Miután hazajöttem, Császi Ádám Viharsarok című filmjét forgattam, (az egyik főszereplőt, Áront alakítom benne),  majd megkezdődtek az Ábel próbái.
 
Varga Ádám Ábel szerepében és Almási Sándor Fuszulán szerepében, Újszínház− Milyen életmódot követel tőled a hivatásod? Hogyan tudod a maximumot nyújtani a színpadon?
 
− Ahhoz, hogy jól tudjam tenni a feladatomat, szoros napirendet alakítottam ki magamnak. Minden reggel 7.45 – től futok, majd meditálok, felkészülök az aznapi feladataimra, és már a próba kezdete előtt fél órával bent vagyok a színházban. Az Ábel szövegét két hét alatt tanultam meg, szerencsére könnyen megmarad minden a fejemben.
 
Varga Ádám és Koncz Andrea az Ábel című zenés színpadi játékban mint Tekla és Ábel− Mit jelenthet ma Ábel figurája a közönségnek?
 
−  Ábel egy egyszerű, nyíltszívű fiú, akiben nincs semmi póz vagy mesterkéltség, végtelenül őszinte, nagyon tiszta. Így példa lehet az ő karaktere mindannyiunknak. A zenés darab nem a regény szoros adaptációja, hiszen az szinte lehetetlen lenne, hanem a mű lelkét-szellemiségét ragadja meg: Ábel sorsa, az események mögött formálódó belső útja az érdekes, ahogy egy fiatal gyerekből fiatal felnőtt lesz.
 
Édes Borbála
/Fotók: Újszínház, Ábel-képek: dr. Boda Gábor, El Camino: Varga Ádám/