logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Fényből tér-kép

Fényből tér-kép

Így készül a hologram 

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben, de az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig a lézer megjelenéséig nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna. 
 
A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon.
Az apróbb-nagyobb dísztárgyként, művészeti alkotásokként forgalmazott hologramokon túl ma már tökéletesen hű, nagyméretű színes hologramokat, sőt színes holofilmeket is készítenek.
                                  
Az eljárás során rendszerint lézerfényt használnak (mivel ez koherens fénynyalábot szolgáltat), amelyet tükrökkel és lencsékkel irányítanak a tárgyra, illetve a képet rögzítő lemezre. A lézerfényt egy nyalábosztó segítségével terelik két irányba, ezek egyike lesz a tárgysugár, a másik a referenciasugár. A két sugár a képrögzítésre használt felületen találkozik. Mivel azonban ezeknek csak egyike visszaverődött fény, a két sugár nincs azonos fázisban, így egy ún. egy interferenciateret hoznak létre, amelyek világos és sötét csíkok formájában jelennek meg a lemezen. A fekete sávokban a két hullám fázisa azonos, így erősítik egymást, a világos helyeken viszont a hullámok kioltották egymást. Ez az a kettősség, ami a holográfia tökéletes képalkotását adja: az interferenciacsíkokban és ezek egymástól való távolságában ugyanis rögzült a visszavert fény minden jellemzője. 
 
Az alábbi videó szemlélteti, hogy gyakorlatban hogyan készül a hologram:

 

 
 
A videó tanúsága szerint először is beállítják a lézerfényt, hogy az a megfelelő szögből világítsa meg a holografálni kívánt tárgyat. Ezt követően a helyére illesztik azt a szobrot, amelyről a képet készítik, majd ismételten ellenőrzik a lézerfény irányát. Az egész szerkezet egy speciális, rendkívül stabilitás asztalra van állítva, ugyanis akár a legkisebb bemozdulás is elmosódottá teheti a felvételt. A lézersugár beállítását követően a tárgy elé helyezett üvegtáblára illesztik a filmet, amelyre a felvétel rögzül majd. Ezt is alaposan rögzítik, hogy ne tudjon elmozdulni. Ezt követi a felvétel elkészítésének pillanata: 1 másodpercen keresztül megvilágítják a tárgyat a lézerrel. (A narrátor szerint speciális lézerek használata mellett a felvételi idő akár 12 nanomásodpercre is csökkenthető). 
A kattintás” után a filmet ugyanúgy előhívják, mint a hagyományos fényképezésre használt filmet. A megfelelő folyadékba áztatás során a film előbb feketére vált, majd teljesen átlátszóvá, végül, ahogy a videóban is elhangzik, "felfedi titkait".
 
Gábor Dénes a hologram felfedezéséért 1971-ben kapott Nobel-díjat. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is, nevéhez több mint száz szabadalom fűződik.

                                                                                                                                                                                                                                            holografia.postr.hu nyomán ismertseg.hu

SzeR-TáR képe

hologram tér-kép

A „HOLOGRAM-tér-kép” készítése más, bölcseleti megvilágításban:

pl. Amikor a „felfedezések korában” a spanyol és portugál hajókat kiküldték az ismeretlen világok felé, jegyezték az útvonalak hosszát az elért partoktól oda s vissza. A sok oda-vissza információkból kialakult egy világkép, amit síkon (térképen) jegyeztek Tehát letapogatták a partok vonalát.
Hasonlóan tapogatja le a lézersugár a háromdimenziós tárgyak fényvisszaverő pontjait. És jegyzi az információt egy fényérzékeny lemezen. Ez a szisztéma eddig hasonló az ultrahangos letapogató felderítéshez is (pl. denevér, radar, vagy víz alatti szonárok).
A nagy csoda az információ háromdimenziós (de virtuális) visszanyerésében van.
Ezt a lehetőséget köszönhetjük Gábor Dénes magyar származású tudósunknak, és a lézersugár technika fejlesztéseinek.
A Párizsi-udvarban is volt egy bolt kommersz holografikus tárgyakkal,
de Párizsban a Pompidu központban is van egy hologram-múzeum, amely kitünteti Gábor Dénes munkásságát.
Azóta a hologram-technika sokféle felhasználásra került, (pl. biztonságtechnika, szórakoztató képeslapok, múzeumi dokumentáció stb.)
Jómagam a 3 dimenziós térhatároló díszburkolat találmányommal fejlesztettem tovább a hologram-technika lehetőségeit. Lásd!: http://mimikri.freeweb.hu/kepold.htm
Jó egészséget, jó szórakozást mindenkinek! Üdv! Pataki Tamás

P.Ataki
Magyar Hagyományok SzeR-TáR

tengerisárkány képe

Igen :)

Igen, még a kilencvenes évek elején, nyolcvanas évek végén emlékszem, hogy láttam azt az üzletet. Meg van még? Én is csodálkoztam mindig rajta, még gyerek fejjel-- valóban nagy szenzáció volt.. Később hologramos posztereket is árultak. Nagy divat volt egy időben... :)

Ez nagyon érdekes!

Ez nagyon érdekes! Gondolkoztam már, hogyan készül a hologram, de valahol mindig megakadtam, aztán feladtam, mert gondoltam, majd valamikor, valahol utánanézek, aztán elfelejtettem. De a Párisi (sic!) Udvarban a hatalmas méretű pók vagy épp cápa hologram képe mindig úgy lenyűgözött, hogy újra felmerült a kérdés...
Ti láttátok már ott azt a "hologramos boltot"?