logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Gustav Klimt világában

Gustav Klimt világában

Gustav KlimtA bécsi festőművész állandó kiállításán jártunk

Boldog születésnapot! 150 éve született, júlus 14-én a művész. Ezzel a cikkel rá emlékezünk.

,,Az igazság tűz, és igazat szólni annyi, mint világítani és égni.”- Gustav Klimt gondolatai ezek, aki úgy gondolom, a legőszintébb alkotók egyike. Az ő igazsága valóban világít, és még annyira ég minden művén. Nem véletlen, hogy nemcsak szülővárosában, Bécsben sikerült rendkívüli népszerűségre szert tennie. Világszerte közkedvelt művész, úgy is mondhatnánk: divatos. Az osztrák fővárosban járva kihagyhatatlannak éreztem, hogy tiszteletemet tegyem kedvenc festőm előtt a Belvedere-ben, a Klimt-gyűjtemény otthonában.
 
Visszarepülve az időben jó pár évet, felsejlik előttem néhány unalmas középiskolai óra. Az a fajta, amikor a nagy tehetetlenségben az ember kezében szinte magától megindul a toll, siklik, majd kanyarodik. Igen, emlékezetes firkálásaim kedvenc motívumai a kacskaringós vonalak voltak, amelyek úgy pödrődtek, hogy csigaház-formát öltsenek. Ez jutott eszembe, mikor először láttam meg a számomra egyik legkedvesebb képet a világon. Úgy éreztem, mintha csak nekem készítették volna. Életfa. Ez volt a címe. Így találkoztam először Klimt világával, amelybe innentől kezdve egyre mélyebb és mélyebb belátást akartam nyerni.
 

Gustav Klimt,

Először azok az ismert alkotások ragadtak magukkal engem is, amelyek széles körben közkedveltté tették a művészt. (pl. a Vizikígyók I., II., A csók, Judit I. II.) Azonban tovább kutatva, majd megismerve a festő többi arcát, képein keresztül minden hangulatát és korszakát, egyre közelebb került a szívemhez maga az ember is. Alkotásai alátámasztják életének minden eseményét, minden érzését. Klimt rendkívül hangulatember volt. Ha festeni akart, hát festett. Ha nem volt kedve, akkor Bécs összes vagyona sem lett volna elég arra, hogy ecsetet ragadjon. Mozgatórugója nem a pénz volt, hanem saját lelke. Ugyanakkor korának aktuális problémái: a női emancipáció, a női lényeg, és a nők egyre inkább megjelenő férfias attitűdjei, magatartásformái, az akkor még tabunak számító női szexualitás és gyönyör is foglalkoztatták. Alkotásait ugyanakkor áthatja egy nagyfokú dekorativitás, díszítőművészet, amivel divatot is teremtett. Valódi arannyal készült képei a korban újszerűek voltak és olyan nagy népszerűségnek örvendtek, hogy A csók című arannyal készült alkotását például az osztrák állam is megvette.
 
Gustav KlimtTalán a komoly mondanivaló dekoratív külsőbe "csomagolása" is elősegítette azt, hogy Bécsben járva lépten-nyomon Klimt motívumokba botlunk. Klimt művészete az, amivel népszerűsíteni szeretné magát a város, amit minden sarkon az arcunkba vágnak, hogy "Ezt már pedig látnunk kell!". Az ajándékboltokban nem a Stephans Dómmal, vagy a gyönyörű Városházával dekorált tárgyakon akad meg a szem. Klimtes táska, klimtes bögre, klimtes esernyő, klimtes póló virít mindenütt. Itt minden Klimtről szól. A Klimt-láz legalább úgy ég a művész szülővárosában, ahogy az igazság minden képén.
 
Természetesen az alkotó állandó kiállítása sem kaphatott akármilyen helyet. A gyűjtemény a Belvedere-ben, egy impozáns, barokk stílusú kastélyban található. Tudván, hogy a festő a szecesszió képviselője, szerfelett érdekes volt számomra ez az ellentét, amelyben a modern és a régi találkozik egymással, s a kettő mégis tökéletesen megfér egymás mellett. Sőt, az egyik szinte szereti is a másikat. Niklas Jelinektől, a múzeum sajtóreferensétől megtudtam, hogy a régi nem is olyan régi, inkább csak stílusában az:
 
– A mai Belvedere-t 1903-ban nyitották meg „Modern Galériaként”. A Klimtet körülvevő szecesszionisták akkoriban arra törekedtek, hogy Bécsbe hozzák a kortárs európai művészetet, így a „Modern Geléria” megnyitója alkalmából egy sor képet és szobrot ajándékoztak az államnak. Néhány Klimt-festmény már nagyon korán a mai Belvedere gyűjteményébe került: „A csók“ című mesterművét például a császári udvar már 1908-ban megszerezte a „Modern Galéria“ számára.

Végigjárva az Oberes Belvedere-t, felkeltette érdeklődésemet a különös sokszínűség. Találkozhattam barokk uralkodói portrékkal, vallásos témájú képekkel, majd a következő teremben már egészen merész expresszionista, vagy éppen szecessziós művek fogadtak. A kiállítás egészének elrendezése azonban kiváló: a látogató érdeklődését egy percre sem hagyja lankadni, teremről-teremre találhatunk valami lenyűgözőt. 

– A Belvedere gyűjteménye a középkortól napjainkig terjedő osztrák művészet legjelentősebbje, melyet olyan nemzetközi művészek, mint Claude Monet, Vincent van Gogh vagy Max Beckmann művei egészítenek ki. A kollekció fénypontjait a világszerte legnagyobb Gustav Klimt festménygyűjtemény, Egon Schiele és Oskar Kokoschka munkái, a francia impresszionizmus neves alkotásai, valamint a bécsi biedermeier legfontosabb darabjai alkotják. A kastély történelmi struktúrájának bevonásával, valamint aktuális művészettörténeti és módszertani ismeretekre reagálva, az Oberes Belvedere állandó kiállítása teret enged az osztrák művészettörténet nemzetközi kontextusban való bemutatásának, a középkortól 1945-ig – mondta a múzeumról Niclas Jelinek.
 
Számomra persze a legnagyobb élményt Gustav Klimt gazdag gyűjteménye jelentette, amely rálátást biztosított teljes munkásságára, a korai alkotói korszakától egészen utolsó munkáiig. Eljött a nagy találkozás, amelyre a kacskaringós vonalak óta vágytam. És nem csalódtam. Amellett, hogy azt a Klimtet is "megkaptam", akit már ismertem, egy egészen új oldalát is felfedezhettem. A legnépszerűbb művein kívül kevésbé ismert tájképeivel, portréival, életében rejtegetett grafikáival is megismerkedhettem. Minden ecsetvonását, a sokszor súlyos, vagy szeméremsértő gondolatok, témák finom, árnyalt megformálását csodálatos volt élőben is látni. A művész kedvelői, ellátogatva állandó kiállítására, megkapják azt, amire vágytak, de ennél még sokkal többet is. Sokoldalúságát látva Gustav Klimt még szerethetőbbé válik – amennyiben egyáltalán lehetséges ez.
 

–  2012 Klimt-év, a 150 éve született festőt ünnepli Ausztria. Erre a múzeumunk is készül – tájékoztatott az intézmény sajtóreferense.
– A „Gustav Klimt / Josef Hoffmann – A modern úttörői” című tárlattal már tavaly októberben beharangoztuk a Klimt-évet. Idén július 12-től pedig a „Mesterművek fókuszban: 150 éve született Gustav Klimt“ című tárlat látható, melyen állományunk számos festményét egészen különleges módon mutatjuk majd be. A kiállítás középpontjában Klimt munkásságának és személyének recepciója áll majd. Ennek során az eltelt 150 év minden egyes évére kitérünk. – számolt be lapunknak Niclas Jelinek.
 
Már kevésbé bosszant a Klimt-őrület, amely áthatja egész Bécset. Inkább elégedettséggel tölt el, hogy olyan művészet került a középpontba, amelyet mindenkinek meg kell ismernie, tapasztalnia. Azt pedig csak remélni tudom, hogy az épp divatos Klimt-képek után, egyszer mindenki eljut a Belvedere-be, és találkozik azzal a Gustav Klimttel, akihez nekem is szerencsém volt.
 
Szili Eszter